Tájékoztatás Devecser város környezeti állapotáról

Létrehozás: 2018. Dec. 04. - 13:13

Devecser Város Önkormányzata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabályi előírásokra is figyelemmel a Tisztelt Képviselő-testület és a lakosság számára az alábbi tájékoztatást adom Devecser város környezeti állapotáról.

Levegő állapota

A környezetszennyezés korunk egyik legnagyobb problémája, melynek megoldása igencsak sürgető. Egészségünkre nézve az egyik legtöbb kárt okozó tényező a légszennyezés. Levegőszennyező minden olyan anyag, amely olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az ember egészségét és környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz. Devecser területén a levegő fő szennyező forrása – amely leginkább a fűtési időszakban jelentkezik – a fosszilis tüzelésből adódik. A légszennyezettség értékeléséhez szükséges pontos adatok, a Devecser területén telepített légszennyezettség mérő állomások és a PM10 (szállópor) és fémek mérési komponensére kiterjedő időszakos légszennyezettség mérés megszüntetése óta nem állnak rendelkezésre.

A megfelelő módon és gyakorisággal karbantartott tüzelőberendezések, füstgáz elvezető rendszerek és a megfelelő tüzelőanyag használata biztosíthatják a téli fűtési szezonban a légszennyező anyagok alacsonyabb szintű kibocsátását. 2014 decemberében a Földművelésügyi Minisztérium országos tájékoztatási kampányt indított „Fűts okosan!” címmel, melynek keretében Devecserben több helyen kerültek kihelyezésre figyelem felhívó plakátok és szórólapok. A kampány a helyes tüzelés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogyan károsíthatja a környezetünket vagy az egészségünket, ha nem megfelelően fűtünk, vagy veszélyes anyagokat rakunk a tűzre. Sajnálatos módon az utóbbi időben egyre többször tapasztalható a tüzelőberendezésekben a nem megfelelő tüzelőanyag használata (kommunális és egyéb, főleg műanyag és gumi hulladék). A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) értelmében levegőtisztaság-védelmi ügyekben elsőfokú hatósági jogkört 2013. január 1-től a Veszprém Megyei Kormányhivatal Devecseri Járási Hivatala gyakorolja a következő esetekben:

a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,

b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,

d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és

e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben.

Az Lr. 27. §-a alapján a hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. Az összegyűlt avart és kerti hulladékot elsősorban komposztálással szükséges hasznosítani, amely a későbbiekben kiváló szerves anyag utánpótlást jelent a kertekben, és a környezetet sem terheli. Kevesen tudják, hogy a nyílt téri égetés nagyon káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat nagy légszennyezést okoz. Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 23/2003. (IX.16.) rendelete és a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 31/2013.(XII.19.) rendelete lehetővé teszi az avar és kerti hulladék nyílt téri égetését október 1-jétől április 30-ig munkanapokon, 10 és 18 óra között. Egyszerre minimum 1 m3 avar és kerti hulladék égethető csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken, ahol az égetéssel járó hősugárzás környezeti károkat nem okoz és nem károsítja az emberi egészséget. Az égetés környezetre további tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelenthet, a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani (a tüzelés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható). Fontos, hogy az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot!

Az Lr. 27. § (3) bekezdése szerint lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. A 2015. március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján külterületen előzetesen engedélyeztetni kell a hatósággal a lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését. A kérelmet 3000 forintos illetékbélyeggel ellátva az égetés tervezett időpontját megelőzően 10 nappal kell benyújtani a tűzvédelmi hatósághoz (Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ajkai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége). Az adatlapon fel kell tüntetni többek között az érintett terület földrajzi koordinátáit, az esetleges oltáshoz rendelkezésre álló eszközöket és az égetésben részt vevők adatait, elérhetőségét is, valamint a tervezett égetés pontos időszakát.

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testülete többször felvetette, hogy jó lenne folyamatosan mérni Devecser város levegő szennyezettségi állapotát. Emiatt megkerestük Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (mai neve: Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály), akik azt válaszolták, hogy csak abban az esetben tudják megoldani a mérést, ha az önkormányzat megrendeli. Ennek költsége negyedévente kb. 300 e Ft.

Vizek védelme

A felszín alatti víz állapotának érzékenysége, minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a területeket a víz után pótlódása, földtani közeg vízelvezető-képessége és a megkülönböztetett védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. Devecser a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizeket veszélyeztető források az illegális hulladéklerakás, a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások, az állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a hígtrágya nem megfelelő kezelése, a trágya nem megfelelő tárolása. A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések gyorsan elérhetik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges.

A Kolontár és Devecser között a vasúti töltés mellett található Szent Mária kút forrásvizéből a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Decentruma mintát vett és megvizsgálta a vízminőségét. A vizsgálati eredmények alapján a Mária-forrás vize kifogásolható volt, a forrásvíz ivóvízként történő felhasználásra alkalmatlan. A méréseket országos szinten megszüntették, amelynek indokolása az volt, hogy a forrásvizek minősége nem állandó. Befolyásolja a források minőségét az esőzés, a környezetében zajló mezőgazdasági munkák.

A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100%-os. Devecser város ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának minőségi kontrollját, hatósági ivóvízvizsgálatokat a Bakonykarszt Zrt. Központi Laboratóriuma rendszeresen végzi. Az elmúlt évben a vezetékes ivóvíz minőségével összefüggésbe hozható megbetegedés, egészségkárosodás nem fordult elő.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 83. § (5) bekezdése alapján a közműpótló berendezéssel (egyedi szennyvíztározóval) rendelkező ingatlanok tulajdonosainak 2013. július 1. napjáig kötelezően rá kellett kötniük a rendelkezésükre álló közcsatornára. A bekötési arány növekvő tendenciát mutat. A közműpótló berendezéssel rendelkező ingatlanok esetében környezetterhelési díjat kell fizetni, melynek mértéke 3.600,- Ft/m3. A közműpótló berendezéssel rendelkező ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó kötelező közszolgáltatást és igénybevételét Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló 2/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete szabályozza. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését, szállítását és ártalmatlanító helyre történő elhelyezését végző kötelezett közszolgáltató Devecser város közigazgatási területén a Talajerőgazdálkodási Kft. (8500 Pápa, László Miklós u. 1.) végzi 2015. január 1. napjától 2025. január 1. napjáig. A szennyvíz-hálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetését és karbantartását a Bakonykarszt Zrt. végzi.

Hosszú ideig nem jelentett gondot a településen a csapadékvíz elvezetése, de a nagy mennyiségű leesett csapadék következtében a település bizonyos részein problémát jelentett a belvíz és a Torna-patak melletti területeken a vízfolyás csapadék következtében jelentősen megnőtt vízhozama. A vörösiszap mentesítési munkái miatt a gát korábbi magassága csökkent. Ezt folyamatosan jeleztük a hatóságoknak és a katasztrófavédelemnek. Ennek köszönhetően a gát magasítása megtörtént. A település nagy erőfeszítéseket tett a fejlesztés és a problémás területeken történő megoldás érdekében. A 2014. évben befejeződött Devecser város nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerének létesítése, zárt csapadékvíz elvezető hálózatának kiépítése, valamint a földmedrű, nyílt csapadékvíz elvezető árkok rekonstrukciója, burkolása és kiépítése. A Torna-patak 2015. szeptemberi áradása okán az új műfüves focipálya és a megújult nagypálya mellett körgát épült, a sportlétesítmények megóvása érdekében. A Makovecz-lakópark mellett kialakításra került az övárok, amely a lakópark árkaiból vezeti el a csapadékvizet. Pályázatot nyújtottunk be a város esővíz elvezetésének megoldatlan területeire, azonban sajnos támogatást nem nyertünk el. Pályázati források hiányában is meg kell oldani főként a Hársfa utca és a Nagy László utca esővíz elvezetését.

Hulladékgazdálkodás

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaságról és a hulladékkezelésről szóló 15/2004. (V.01.) rendelete szabályozza a közszolgáltatás igénybevételét, annak ellátását. Devecser Város Önkormányzata tagja, a 158 települést magába foglaló Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásnak. Devecser Város közigazgatási területén a Társulás által megkötött közszolgáltatási szerződés alapján a települési szilárd hulladék intézményesített gyűjtését és elszállítását, mint közszolgáltatási feladatokat az AVAR Ajka Kft. (a továbbiakban: közszolgáltató) látja el. Az összegyűjtött kommunális hulladékot közszolgáltató az ajkai szeméttelepére szállítja, mely átrakóállomásként funkcionál, erről a telepről a Királyszentistvánon kialakított Regionális Hulladékkezelő Központba kerül a hulladék. Jelenleg a lakosság számára 9 szelektív hulladékgyűjtő-sziget áll rendelkezésre (papír, pet-palack, üveg és ruha gyűjtésére alkalmas). 2016. évben megszűnt a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szállítási lehetősége a város lakossági hulladékszállításra.

Tájékoztatom a lakosságot, hogy a birtokosa számára tovább nem használható, használhatatlanná vált nagy darabos hulladék (lom), továbbá a naponta keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó falomb és kerti hulladék szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról (lombtalanítás) évente egy alkalommal (tavasszal vagy ősszel) – külön díj felszámítása nélkül – a közszolgáltatás keretében, a közszolgáltató gondoskodik. A tulajdonos lomtalanítás keretébe tartozó hulladékot a közszolgáltató által megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljára, arra a helyre, amelyet a közszolgáltató hirdetményében megjelöl. A lomtalanítás keretében a hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne zavarja, a zöldterületeket, parkosított területeket és növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset, vagy károsodás veszélyének előidézésével. Fontos, hogy ezen szolgáltatás csak azok részére biztosított, akiknek a lomtalanítás megrendelésének a napján nincs lejárt határidejű tartozása a szolgáltató felé.

Bevezetésre került településünkön is az egyedi szelektív kukák kihelyezése, amelyben papírt, műanyagot és fém palackokat el lehet helyezni. Az AVAR Ajka Kft. településünkön kihelyezett ügyfélfogadást is tartott, hogy a szelektív kukákat igényelni tudják a lakosok.

A hulladék lerakása a város egész területén tilos, a félreeső, elhagyatott területek esetenként mégis szemétlerakóként funkcionálnak. A szemetelés, és az illegális hulladéklerakás továbbra is jellemző. Az engedély nélkül elhelyezett hulladék arra alkalmas helyre történő elszállítása (AVAR Ajka Kft. Ajkai szeméttelepe) az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége. A közterületek tisztán tartását az önkormányzat rendeletében meghatározott területeken a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi.

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaságról és a hulladékkezelésről szóló 15/2004. (V.01.) rendeletének 6. §-a alapján az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, az ingatlan – beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méteres területsáv), illetőleg ha a járda melletti zöld sáv is van, az úttestig terjedő terület, szilárd burkolattal el nem látott utcák esetén az úttest középvonaláig terjedő terület, valamint a gépjárműbehajtók átereszeinek tisztításról, hulladék eltávolításáról, téli időszakban a hó- és síkosság-mentesítéséről.

Ugyanezen rendelet továbbá rögzíti, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni többek között az ingatlannal határos járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (mederelemmel burkolt csatornák), áteresz, folyóka tisztán tartásáról is, valamint a telekingatlanról járdára kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, a lehullott lomb összegyűjtéséről.

A természeti környezet állapota és védelme, biológiai és táji sokféleség megőrzése

Devecser mellett fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti park részét képző, természetvédelmi területként nyilvántartott Széki-erdő, amely Natura 2000 területnek minősül. A terület jelentős része erdő, láp, mocsár. Elsősorban a ritka növényekben gazdag lápértékeinek mikroklímája miatt lett védett. Az erdő ötven-száz éves gyertyános és csertölgyes nyiladékain keresztül lehet eljutni a láprétekhez. Megtalálható ezeken a tisztásokon a teljes vizes botanikai fajkészlet. Az erdő biztosítja többek között a zergebogár, havasalji aggófű, szibériai nőszirom, gyapjúsás, illatos hagyma, mocsári kígyófű, gömböstermésű madártej, szakállas orbáncfű számára szükséges környezetet. Az erdő tölgyesei között rengeteg tavasszal a gyöngyvirág. Zoológiai szempontból kevésbé ismert a terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős. Sajnos manapság a láprétek a leggyorsabb ütemben eltűnő élőhelyek, kaszálni szükséges őket fennmaradásukhoz, lehetőleg hagyományos módon. Az erdő története összekapcsolódott az Esterházyakkal, így maradhatott fenn viszonylagos épségben, mint grófi erdő.

A Balaton-felvidéki Nemzeti park része még a Somló tájvédelmi körzet, ami egyben Magyarország legkisebb borvidéke. A magányos vulkáni tanúhegy a Marcali-medencéből emelkedik ki. A védettség célja a hegy tájképi, gazdálkodási és építészeti értékeinek együttes megóvása. A fokozottan védett hegytető, a várrom és bazaltsziklák gyönyörű, impozáns látványt nyújtanak.

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 36/2007. (XII.01.) rendelete alapján helyi jelentőségű természetvédelmi terület az Esterházy kastélyhoz tartozó kastélypark (Szabadság park). A védettség indoka és célja a kastélyt övező angol stílusú park értékes természeti környezetének, növényállományának, őshonos faállományának megóvása, pótlása, fenntartása a jelen és az utókor számára. A várkert különleges fáit Esterházy Ferenc telepíttette. A fák jelentős része őshonos, az eredeti telepítésekből megmaradt nagyméretű egyedek különösen értékesek, köztük juharlevelű platánok, kocsányos tölgyek, mezei juharok, fehér nyárfák, tiszafák, mocsárciprusok, kínai császárfák.

A fenti tájékoztató alapján kérem a továbbiakban is a lakosság jogkövető és környezettudatos magatartását.

D e v e c s e r , 2018. november 30.

                                                                                                             Ferenczi Gábor sk.

                                                                                                                  polgármester

Szerzőről